A rövid távú lakáskiadás szabályozási terveiről, a szállodahajók új kikötőjéről, és a magánszálláshelyek támogatásáról is beszél Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója legfrissebb podcastjában.
Töredékére zuhanhat a lakáspiaci tranzakciók száma a koronavírus-járvány miatt, a külföldi tapasztalatok alapján akár 70-90 százalékos visszaesés is lehetséges a járvány hónapjaiban a Takarék Index elemzői szerint. A válsághelyzet rövid távon különösen az ipari, főként autóipari, valamint a kiemelt turisztikai térségek lakáspiacának forgalmára és áraira lehet kedvezőtlen hatással. A külföldi turisták eltűnése miatt a rövid távú lakáskiadás már most is válságban van, az egyetemek bezárása és a home office pedig hosszabb távon is óvatosabbá teszi az ingatlanbefektetőket. A járvány miatt a külföldi nyaralások helyett többen dönthetnek a belföldi turizmus mellett, ami hosszabb távon kimondottan kedvezhet a hazai turisztikai helyszínek ingatlanpiacának, miközben rontja a repülőterek és a kapcsolódó ingatlanok befektetési potenciálját.
Pár nap múlva kiderülnek a hatalmas gazdaságélénkítő Orbán-csomag részletei, addig pedig igyekszik minden szakmai szervezet elkészíteni a saját iparágára vonatkozó javaslatokat és azt továbbítani a kormányzat felé. Nincs ez másként a turisztikai szervezetekkel sem, többek között a szállodák szövetsége és a magánszállásadók szövetsége is kiadta a javasolt intézkedéseket, ugyanakkor egy igazán lényeges kérdésben egyáltalán nincs egyetértés: ez nem más, mint a rövid távú lakáskiadás. Utóbbi szervezet igyekszik belevonni a magánszállásadókat is a turizmus leállásának elszenvedői közé, míg a szállodai szövetség a hotelek védelmében olyan javaslattal állt elő, amely lényegében kivégezné a szállodák legnagyobb vetélytársát ezen a piacon.
Miközben szinte kiszáradt a rövidtávú lakáskiadási piac, megint aktuális lett ennek a biznisznek a teljes újragondolása. Egyértelmű, hogy a koronavírus nélkül is jelentősen át kell alakítani. Az állam nagyobb szigort ígér, az ágazat egyik szerveződése pedig nemrégiben javaslatokat készített, amik továbbra is aktuálisak. Nézzük ezeket közelebbről!
Először csak néhány országban, később globálisan is ingyenesen lemondhatóvá tette az oldalon keresztüli foglalásait az Airbnb, és most újabb lépéseket lengetett be a járványhelyzetre való tekintettel - írja a CNN Travel.
A legnépszerűbb budapesti kerületekben hirtelen megnőtt a kiadó lakások kínálata a járvány magyarországi megjelenése, március eleje óta, de egész Budapesten is 5,1 százalékos kínálatbővülés volt tapasztalható a meghirdetett lakások számában alig két hét leforgása alatt. Az újonnan megjelent hirdetések között sok olyan van, amit a piaci árnál alacsonyabban, de nem hosszú távra, csupán két-három hónapra kínálnak a tulajdonosok. A korábban rövid távú lakáskiadók megjelenése a hirdetési oldalakon egyben azt is jelenti, hogy a bérleti díjak átlaga egyes kerületekben lefelé változott.
A koronavírus terjedésének megfékezésére egyre több ország zárja be a kapuit a külföldiek előtt, ami egyfelől közös érdek, másfelől viszont felforgatja minden ország turisztikai iparágát (és természtesen még jó néhány másikat egyaránt). Kína nagyvárosaiban az Airbnb piacról származó bevételek drasztikusan csökkentek, amit már a legfrissebb adatok is alátámasztanak, miközben Európa egyes országaiban - például Olaszországban - is már kezd kirajzolódni ugyanaz a minta: néhány hónap alatt a nagyvárosok Airbnb forgalma vészesen közeledik a nullához.
Már többféle oldalról megvizsgáltuk a koronavírus lehetséges hatásait, a lakás-, illetve ingatlanpiaci vonatkozásokról azonban kevésbé esett szó. Ahogy a gazdaság egészére, úgy az ingatlanpiacra is nyomást gyakorolhatnak a vírus körüli események, főleg abban az esetben ha elhúzódik a jelenléte és terjedése. A lefutási idő a központi kérdés, mind a keresletben, mind az árakban és nem mellesleg az egész piac átrendeződésében. Nézzük, milyen közvetlen és közvetett hatásokra számíthatunk! De ami a legfontosabb, vélhetően nem fog érdemi összeomlást okozni a vírus és a körülötte kialakult helyzet, és jó esetben még érezhető hatása sem lesz.
Az Európai Bíróság friss döntése értelmében az Airbnb nem szabályozható úgy, mint egy internetes szolgáltatást nyújtó ingatlanközvetítő. Az EB egy francia ügyben foglalt állást, melynek tétje az volt, hogy az internetes szállásportál kényszeríthető-e az ingatlanközvetítőkre vonatkozó, szigorú helyi szabályok betartására. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői szerint a döntésnek messzemenő következményei lehetnek az Airbnb és más új típusú üzleti modelleket követő, több tagállamban is szolgáltatásokat nyújtó online vállalkozások számára.
Plusz beruházásra köteleznék a lakásfejlesztőket a helyi szociális infrastruktúra bővítése céljából a Habitat for Humanity szakértői. További piacbefolyásoló lépéseket is javasolnak az önkormányzatoknak és az államnak, hogy enyhülhessen a mostani súlyos lakhatási válság.
Az új lakásokat elnézve sok kérdés felmerülhet egy leendő vásárló fejében, többek között, hogy hol, mekkorát és milyen célra vásároljon. A pénzügyi korlátok általában adottak, és aki nem saját célra vásárol még mindig választhat aközött, hogy rövid távra adja ki az új "szerzeményt", ez esetben a vásárlásnál érdemesebb a belső kerületekre koncentrálni, vagy inkább valamelyik külső kerületben vásárol alacsonyabb vételáron, és hosszú távra keres bérlőket. Megnéztük ezeket az eshetőségeket a VII. és a XIV. kerületben, hogy kiderüljön vajon mekkora különbség van a vételi árakban és a havi bevételekben.
A lakáskiadás egyik talán kockázatosabb, és általában több energiát igénylő módja a rövid távú bérbeadás. Ami viszont kiegyenlítheti a hosszú távú kiadás során kisebb mértékben jelentkező macerákat, az a hó végén kapott bevétel, ami főleg a nyári fesztivál, vagy sportesemények szezonjában igencsak szép összeget jelenthet. Persze nem mindegy, hogy a kiadott lakás Budapesten belül hol helyezkedik el, a több százezres havi bevétel ugyanis leginkább a belvárosi részeken érhető el, itt ugyanis nemcsak az egy éjszakára elkérhető díjak, de a kihasználtság is jóval az átlagos felett van. De vajon mekkora ez az összeg a főváros egyes részein, és mennyi a szomszédos országokban?
Újabb kerület adóztatná meg azokat a lakástulajdonosokat, akik szálláskiadásra, például Airbnb-re jegyeztetik be a lakásukat. A január 6-tól életbe lépő szabályozás alapján egy ingatlan minden megkezdett 50 négyzetmétere után egy parkolóhelyet kell biztosítani, aminek a megváltási költsége 2 millió forint plusz áfa - írja az index.
Jövő héten dönthet a Józsefvárosi Önkormányzat a jelenlegi épületadóról szóló rendelet módosításáról, amely alapján az Airbnb-re használt, vagy más portálokon hirdetett rövid távra kiadott lakások tulajdonosainak négyzetméteralapú adót kelleni fizetniük - derül ki az előterjesztési dokumentumból.
Az Airbnb aktivitás 2017-ben jelentősen, 35 százalékkal növekedett a vendégéjszakák számát tekintve 2016-hoz képest, így 2017 végére megközelítette a 1,5 milliót. A Colliers International és a Hotelschool The Hague friss, Budapestre vonatkozó Airbnb elemzése alapján az V., VI., VII. kerületben történik a budapesti foglalások 69 százaléka, így a foglalások erős területi koncentrációt mutatnak. A kiadványban szereplő információk forrása az AirDNA által szolgáltatott, hiteles Airbnb adatbázis.
Több, mint három évnyi kutatás eredményeként megjelent egy tanulmány, amelyben az Airbnb piacát járták körül a kutatók, válaszokat keresve arra, hogy mekkora részesedése van az Airbnb-nek a szállodák és a többi szálláshely között, mennyien vannak akik főállásként tekintenek az ilyen jellegű lakáskiadásra és vajon mekkora havi bevételre lehet számítani egy, kettő, vagy akár több lakás rövid távú kiadása esetén. A tanulmány részletesebb eredményeit az Index cikke foglalja össze.
A VIII. kerület egy rendeletmódosítással igyekszik ellehetetleníteni a rövid távú lakáskiadók dolgát a kerületben, ezentúl csak akkor adnak hozzájárulást a lakás funkcióváltásához, ha ennek lehetővé tétele szerepel a társasház szervezeti és működési szabályzatában - hívta fel a figyelmet néhány napja a változásra a Runbnb. Ennek esélye - valljuk meg - vélhetően azonban egyenlő a nullával. Így lényegében csak a most szálláshelyként funkcionáló lakások alkothatják a jövőbeli kínálatot is, ráadásul ez még zsugorodhat is, hiszen ha a lakás gazdát cserél, már ki is kerül a körből, hiszen az új tulajdonosnak új engedélyre van szüksége. Jelentős előnyben lehetnek ugyanakkor a befektetési szempontból új lakást vásárlók, ebben az esetben a feltételt sokkal könnyebb lehet teljesíteni. Elég, ha a fejlesztők megfogalmazzák az szmsz-t (amit meg is tesznek), és ezt a leendő lakók a vásárlásnál aláírják, így később ezen már nem kell vitatkozni. Ráadásul ezt a lépést azért is érdemes lehet megtenniük a beruházóknak, mivel a belvárosi projektek jelentős arányban célozzák a befektetési célú lakásvásárlókat, akik előszeretettel vásárolnak is a meggyőző hozamok látva. Ez a folyamat pedig akár az új építésű lakások keresletét és árát is feljebb nyomhatja, míg a használtak piacán csökkenti az érdeklődést és végeredményben az árakat.
Nem sokat tudni a Magyar Szállodák és Éttermek szövegségének javaslatairól, mellyel a rövid távú lakáskiadók dolgát nehezítenék meg, de például az évente kiadható napok számának korlátozása biztosan egy olyan elem, ami komoly kérdéseket vet fel, és alkalmas lehet arra, hogy teljesen ellehetetlenítse a rövid távú lakáskiadási szektort. A problémák már ott kezdődnek, hogy egy rövid és hosszú távra kiadott lakás teljesen más berendezést igényel, illetve elég érdekes lenne, ha mindenki csak nyárig lenne hajlandó hosszú távra kiadni az ingatlanját, hogy a legnépszerűbb hónapokra tartogassa a szálláshely-szolgáltatást. Sokkal valószínűbb, hogy inkább megcsappanna az egyébként magas hozamokkal kecsegtető rövid távú lakáskiadást választók száma. A belvárosban ma épülő lakásprojektek épp a most jellemző a befektetői lelkesedést igyekeznek meglovagolni, ha azonban a vásárlók nem részesülhetnek a magas hozamokból, kisebb kedvet érezhetnek a vásárlásra is.